A vesebetegségtől a győzelemig
Éva története olyan, amely erőt és reményt ad mindazoknak, akik a nehézségekkel küzdenek. Éva, aki mindig is erős, aktív életet élt, 2020-ban szembesült élete legnagyobb kihívásával: súlyos vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Az orvosi diagnózis szerint veséi már csak 12 százalékban működtek, ami mélyen megrendítette. De Éva nem az a típus, aki könnyen feladja.
A betegség kezdeti tünetei alattomosan érkeztek, és Éva számára egy világ omlott össze, amikor szembesült a kijózanító valósággal. Mindig is egészségesen élt, sportolt és aktív volt, ezért nehezen tudta elfogadni, hogy ez megtörténhet vele. De a kezdeti sokk után úgy döntött, hogy nem hagyja, hogy a betegség határozza meg az életét. Az akaratereje és a remény lett a fegyvere ebben a küzdelemben.
Mindennapjai egyre nehezebbé váltak, teste fokozatosan veszítette el erejét, de Éva lelke soha nem engedte el a reményt. Szigorú diétákat követett, fárasztó kezeléseket viselt el, de mindvégig szem előtt tartotta, hogy van miért küzdenie. Amikor a dialízis szükségessé vált, az éjszakai kezelést választotta, hogy napközben továbbra is dolgozhasson, és ne kelljen feladnia azt az életet, amely annyira fontos volt számára. A legnehezebb pillanatokban sem volt egyedül. Családja, különösen édesanyja és bátyja végig mellette álltak, támogatták őt mindenben. Amikor kiderült, hogy csak egy vesetranszplantáció mentheti meg az életét, édesanyja habozás nélkül felajánlotta saját veséjét. A műtét előtt mindketten féltek, de a remény és a szeretet erősebbnek bizonyult.
A transzplantáció és az új élet
A transzplantáció sikeres volt, de az út nem volt zökkenőmentes. Az új vese kezdetben nem működött megfelelően, és egy kilökődés is nehezítette a felépülést. De Éva kitartott. Az új élet végül győzedelmeskedett, és két hónappal a műtét után már újra dolgozott, édesanyja pedig visszatért a mindennapokhoz: együtt győzték le a betegséget.
Éva számára a sport mindig is a lélek gyógyírja volt. Még dialízis alatt is csatlakozott a Magyar Szervátültetettek Szövetségéhez, ahol olyan közösségre talált, amely újra reményt adott neki. A sportban új célokat talált, amelyek segítettek neki továbblépni. Amikor idén márciusban a Szervátültetettek Téli Világjátékán megszerezte első bronzérmét, már tudta, hogy semmi sem állhat az útjába. Ez a siker további erőt adott neki ahhoz, hogy folytassa a sportolást és a versenyzést, hiszen nem csak a síterepeken, hanem a teniszpályán is otthon érzi magát. A Lisszabonban megrendezett Szervátültetettek Európa-bajnokságáról három újabb bronzéremmel tért haza – a tenisz női párosok versenyén, a tenisz vegyespárosok versenyén, valamint a padel versenyen is a dobogó harmadik fokára állhatott.
Csengődi Éva nemcsak saját magának, hanem mindannyiunknak példát mutat. Az ő története élő bizonyíték arra, hogy a lélek ereje képes legyőzni a test korlátait. Mert amíg van hit, remény és szeretet, addig nincs olyan akadály, amit ne lehetne leküzdeni. Éva története arra emlékeztet minket, hogy soha nem szabad feladni – mert bármi történjen is, a lélek mindig erősebb, mint a test.
